EmlékezetHistóriaÖrökségPortréTájképTörténelem
KezdőlapImpresszum
Impresszum

Megváltozott a táj. Megváltozott minden. Az a világ amely meghatározó volt évezredeken keresztül, egy szempillantás alatt eltűnt. Elpusztította az ember.

Eltűntek a végtelen náderdők, ősvilági mocsári tölgyesek, csillogó vizű tavak és rónák. Eltűntek a rét szigeteiről a pákászok hajlékai, a halmok tetején égő őrtüzek, a porongokon legelő gulyák. Kiszáradtak az egykor sebesen száguldó folyók és erek. Nincs többé farkasok üvöltése, vízimadarak lármája, nádtenger susogása. A hajdan volt vízivilág megszűnt. A lápokat, mocsarakat lecsapolták, kiszárították és a helyüket szántóföldek, uradalmi gazdaságok és poros utak vették át. Kastélyok és kúriák épültek, zsellérházakba húzódott a pákász, ekevasat fogott a réti ember. Eltűnt a víz, és vele együtt az életmód.

A Nagy-Sárrét egy 150.000 kh-nyi területen fekvő vadvíz, láp, mocsár volt, amely Püspökladány, Báránd, Szerep, Sárrétudvari, Biharnagybajom, Nagyrábé, Bihardancsháza, Bihartorda, Bakonszeg, Darvas, Füzesgyarmat, Bucsa, Szeghalom, Körösladány, Dévaványa, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag települések között terült el. Egyes részei Nádudvar határáig is elértek.

A Kis-Sárréti mocsárvilág Csökmő, Komádi, Vésztő és Okány települések által határolt területen feküdt.

A Nagy-Sárrét kiterjedt vízi világát főként a Berettyó és a Tisza éltette. A Berettyó Bakonszegnél medrét veszítve a Nagy-Sárrét medencéjében áradt szét. A Tisza vizét a Hortobágy folyó, a Zádor ér, Kakat ér, Mérges, Cinaderék vezette el idáig északról. Árvizek alkalmával állott elő az az érdekes jelenség, hogy a réttel összefüggésben lévő erek hol előre, hol pedig hátra folytak aszerint, hogy a Tisza, vagy a Berettyó árvize volt a nagyobb.

A Kis-Sárrét éltetője a Sebes-Körös volt. A Sárréten élő emberek meg tudták állapítani, hogy melyik folyó vizén hajóznak aszerint, hogy milyen színű volt a víz. A Tisza vize szőke volt, a Berettyóé barna, a Körösé zöldes, a Kállóé pedig kék.

A nagyméretű vízi világot az 1860-as években végzett lecsapolási munkák teljesen eltüntették. A tavakat, vadvizeket, lápokat, lecsapolták, így a táj arculata teljesen megváltozott. A növény és állatvilág jelentős része eltűnt, vagy visszahúzódott a maradék vizes területekre.

Ma már Sárrét elnevezés alatt azon településeket, falvakat és határukat értjük, melyeknek kialakulásában a víz és a mocsár volt a legfontosabb tényező.


A Sárréti Krónika életre hívásával a célunk, hogy bemutassuk a sárréti tájat, hagyományát, történelmét, szokásait. Elfeledett mesterségek, szokások elevenednek meg, eltűnt értékek nyomait kutatjuk.

Régi históriák, hiedelmek, elenyészett épületek, emberek, népek, családok kerülnek bemutatásra.

 

 A weblapon található írások, publikációk, képek és egyéb tartalmak, intézmények és magánszemélyek tulajdonát képezik, ezért további felhasználásuk és terjesztésük a tulajdonosok engedélye nélkül TILOS!

 

***

 

 Támogató Intézmények: Karacs Ferenc Múzeum - Püspökladány; Déri Múzeum - Debrecen; Berettyó Kultúrális Központ - Bihari Múzeum - Berettyóújfalu; Györffy István Nagykun Múzeum - Karcag

Szerkesztő: Fórián Péter - Karacs Ferenc Múzeum

Kapcsolat: szerkesztoseg@sarretikronika.hu

Design: Fórián Péter; mmdes.hu

Website: mmdes.hu

 

© Sárréti Krónika - 2016.

Partnereink:
Déri Múzeum Debrecen Bihari Múzeum Berettyóújfalu Karacs Ferenc Múzeum Püspökladány Győrffy István Nagykun Múzeum Karcag