Báránd nevezetes arról, hogy - az Alföldön ritkaságszámba menő - barokk műemlékekkel is rendelkezik. Ilyen például a község főterén található református, és az 1891-ben átépített katolikus templom, valamint Nepomuki Szent János szobra.

Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk városkában, Pilsen közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette (1383).

A prágai Szent-Vid-templomban temették el, ahol főleg kultusza kezdetével párhuzamosan a 16–17. sz.-tól kezdtek sírjánál rendkívüli eseményeket észlelni. 1618-ban a protestánsok elfoglalták a templom felét és el akarták távolítani a holttestet is, a sírásók azonban a legenda szerint egymás után szörnyethaltak. A jezsuita ellenreformációs misszionáriusok erre és ehhez hasonló eseményekre hivatkozva ügyük pártfogójának kezdték tekinteni és szentté avatását kérték, mely 1729-ben meg is történt. A 18. sz.-ban a barokk korban szentté avatottak közül a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték. Igen rövid idő alatt népszerűvé vált.

Szobrai az egész ország területén elterjedtek, különösen vízparton, hidakon. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje.

A bárándi műalkotásnak sem az alkotója, sem a felállításának pontos éve nem ismert. A falu főterének végében áll a szobor, a hozzá tartozó építménnyel együtt. Karbantartott és megbecsült alkotás. Valószínű, hogy a szobor a római katolikus templommal egy időben 1747-1752 között készülhetett. Építésekor a sárréti vízi világ még fénykorát élte, s talán a víz közelsége miatt is készülhetett a szobor, a Sárrét északi részén található településen.

Fórián Péter - Sárréti Krónika

Forrás:

Magyar Néprajzi Lexikon

műemlékem.hu