EmlékezetHistóriaÖrökségPortréTájképTörténelem
KezdőlapImpresszum
A szerepi Kelemen - Kornis kastély

2016-08-02 15:17:50

A középkorban a Bajoni család volt Szerep földesura. A család kihalása után a királyi kincstár tulajdonába került, később I. Rákóczi György erdélyi fejedelem joghatósága alatt állt.

A XVII. század második negyedében a fejedelem a losonczi Bánffy családnak adta zálogba Szerepet. A XVIII. század harmadik negyedében már Kelemen Péter nagyváradi kamarai felügyelő bírta zálogjogon a települést, majd özvegyének kérelmére 1767-ben Mária Terézia királynő a Kelemen családnak adományozta Szerepet a hozzá tartozó Nagygatály és Kisgatály pusztákkal. Az erdélyi eredetű szerepi Kelemen család Kelemen Péter révén szerzett 1746-ban címeres levelet.

A kastély felépítésének a megkezdése Kelemen János nevéhez fűződik. A klasszicista stílusú rezidencia munkálatait 1826-ban kezdték el.

A földbirtokos egy év múlva meghalt, ezért a kastélyt már a fia, Kelemen (II.) János fejezte be 1828-ban. Egy 1885-ben keltezett jellemzés szerint: " ... a roppant park közepén, egy nagy kényelmes földszinti épület, melynek építésénél többet adtak a kényelemre mint a czifraságokra... És mégis van benne valami tekintélyes, valami ősszerű, mit oly jól esik látni; az egész visszaemlékezés az elmúlt boldog időkre." A Kelemen család 1828-ban új római katolikus templomot is építtetett Szerepen.

A kastélyt a korabeli leírások szerint 60 holdas angolpark övezte, amelyet a korábban itt lévő erdő felhasználásával alakítottak ki. Emellett új fákat is telepítettek, a parkban jegenyeakácok, platánok, olajfák, nyírfák és fenyőcsoportok sorakoztak. A kastélyparkban egy "svájci modorban épült" mulatóház is állt, amelyet nyaranta az üvegházból kihozott pálmákkal és más egzotikus növényekkel raktak körül, és virágágyásokat is alakítottak ki mellette. A kastély közelében egy gazdasági udvar is állt.

A kastély szabadon álló, földszintes, összetett alaprajzú épület volt. Szalagkeretes ablakai egyenes záródásúak voltak, alatta könyöklőpárkányokkal. Az épület falait sávozás, a széleket armírozás díszítette. A főhomlokzata 3+A+3osztású volt, középtengelye előtt - a széleken 1-1 toszkán jellegű pillér, középen 2 toszkán oszlop által tartott - timpanonos portikusz állt. A timpanon tükrében két címert helyeztek el. A főhomlokzat két végéhez a homlokzat síkjától bentebb lépő mellékszárnyak csatlakoztak, a bal oldali előtt lombfűrészdíszes, fából ácsolt veranda állt, a jobb oldali előtt pedig pilléreken nyugvó tornác húzódott. A jobb oldali mellékszárny végéhez egy négyzetes alaprajzú, kétemeletes sisakkal fedett torony csatlakozott. A visszaemlékezések szerint a kastélyban 18 szoba volt.

A kastély alaprajza, egy korabeli térképszelvényen

Kelemen (II.) János 1874-ben Szerepen hunyt el. (Emlékére a helyi általános iskola falán emléktáblát helyeztek el.) A földbirtokos fiai közül Kelemen Mihály az 1848-49-es szabadságharcban hadnagyként küzdött, majd a világosi fegyverletétel után a Szerep környéki nádasokban, mocsarakban bújkált társaival, élelmezésükről a Kelemen család gondoskodott. Később Kelemen Mihály a Berettyószabályozási Társulat egyik vezetője lett. A második fiúról, Kelemen Sándorról feljegyezték, hogy kiváló szónok volt, a vármegye közgyűlésein a vasút és közútfejlesztés érdekében tett sokat. Később országgyűlési képviselőnek is megválasztották. A harmadik fiú, Kelemen Albert szintén országgyűlési képviselő volt, a bárándi választókerületben szerzett mandátumot. A legfiatalabb testvér Kelemen (II.) József Bihar vármegye főszolgabírójaként működött, ő a szerepi birtok átadása után a Kelemenek szalárdi birtokán élt, 1919-ben azonban a románok kiutasították, és vissza kellett költöznie a bihardancsházai birtokra, ahol egy háza volt a családnak. A család másik ágából származik Kelemen Auróra is, aki Babits Mihály költő, író édesanyja volt.

Kelemen (II.) János halála után a szerepi birtok kikerül a család tulajdonából egy örökösödési per révén. Ennek értelmében Kelemen (II.) János fiai 1877-ben átadták unokatestvérüknek, Kornis (II.) Károlynak az uradalom területének nagy részét, valamint a kastélyt és a hozzá tartozó majorságot. A Kelemen család több tagja birtokos maradt ezután is Szerepen.

A gönczruszkai Kornis Család Abaúj vármegyei eredetű volt, a família ősét, Thabajdi Cornist és testvéreit, Zsigmond király 1403-ban erősítette meg Göncruszka helység birtoklásában. A család Szapolyai János király korában települt át Erdélybe, ahol jelentős birtokokat szerzett. A Kornisok a vezető erdélyi főnemesi családok közé tartoztak, főispáni és főkapitányi tisztségeket is viseltek. A legmagasabb posztot Kornis (II.) Zsigmond töltötte be, aki 1713 és 1731 között Erdély kormányzója volt.

Kornis (II.) Károly 1882-ben a bárándi választókerületben elindult az országgyűlési választásokon, de nem sikerült neki mandátumot szereznie. A képviselőválasztás költségei miatt megrendült az anyagi helyzete, ezért bérbe adta az uradalmát. Halála után fia, Kornis (III.) Károly lett a szerepi birtok tulajdonosa. 1896-ban Kornis volt az egyik kezdeményezője a Püspökladány-Füzesgyarmat-Szeghalom vasút létrehozásának, amely Szerepet is bekapcsolta az ország vasúti vérkeringésébe. 1898-ban a gróf telkeket adományozott a községnek, hogy azok az eladásból befolyt összegből "ispotályt és kisdedóvót" tudjanak építeni. Az óvoda 1914-ben készült el, napjainkban is ezt a célt szolgálja az épület. ( Kornis Károly emlékére márványtáblát helyeztek el az óvoda falán.)

A grófi család főként nyaranta tartózkodott Szerepen. Gyakran vadászott a környéken, egy helyi anekdota szerint sebesülést is szerzett, a csővel lefelé fordított vadászpuskája elsült, és súlyosan megsebesítette a lábát. A felesége ápolta, a gróf fel is gyógyult, azonban a legenda szerint a grófné az ápolás közben tüdőgyulladást kapott és meghalt. ( A családfa elemzése nem támasztja alá a történetet.)

1897-ben Kornis Károly 6697 katasztrális holdnyi földbirtokkal rendelkezett Szerepen. 1900-ra Kornis anyagi helyzete megrendült, mivel a bérlő nem tudta kifizetni az uradalom bérleti díját. Ezért felajánlotta megvételre a Magyar Katolikus Vallásalapnak, amely a közeli püspökladányi uradalom tulajdonosa volt. 1905-ben a Kornis-uradalom nagyobb részét megvette a Vallásalap. A báró Fould-Springer család és a település lakosai is vásároltak itt birtokrészeket. A kastélyt és az egyes gazdasági épületeket árverésen értékesítették. A rezidenciát egy karcagi építőmester vásárolta meg az árverésen, majd lebontotta és az anyagából építette fel a báró Fould-Springer család zódonypusztai majorjában a nagy sőreistállót. Más források szerint a Kornisok birtokossága idején kétszer is leégett a kastély részlegesen, ezért kellett lebontani.

A Kelemen-Kornis kastély hozzá tartozott Szerep történelméhez, hagyományához. A kastélyból a ma is álló "kiskastély"-nak nevezett vendégház maradt csak fent. Jelenleg magántulajdonban van.

 

Sárréti Krónika

 

Forrás:

Virág Zsolt - Magyar Kastélylexikon

 


Kommentáld a bejegyzést!
Partnereink:
Déri Múzeum Debrecen Bihari Múzeum Berettyóújfalu Karacs Ferenc Múzeum Püspökladány Győrffy István Nagykun Múzeum Karcag