Karacs Ferenc, Püspökladány híres szülötte, 1770. március 16-án látta meg a napvilágot. A püspökladányi református egyház anyakönyve szerint március 22.-én keresztelték meg. Módos nemesi család gyermeke volt. Édesapja Karacs Péter, édesanyja Makai Erzsébet volt. Karacs Ferencnek két testvére volt, János és Sára. Ősei a középkorban a Nagykunságban éltek. A Karacs név kun eredetű, jelentése: Feketés.

A kunok letelepedésük után, személyükben azonos jogokat élveztek, mint az ország nemessége. A mohácsi vész után keserves idők elé néztek a nagykunok, pusztulásnak indultak, illetve elhagyták lakóhelyüket. A Karacs család tagjait 1571-től a Nagykunság széli Ecsegen találjuk, majd a tizenöt éves háború alatt a Sárrét mocsarai között leltek menedéket. A szülőhelyükről elűzött, elkeseredett nagykunokból verbuválódott Bocskai István hadinépe. A Szoboszlóra telepített lovashajdúk nagy része is a kunok közül került ki, azóta élnek Karacsok is a hajdúvárosban. A Nagysárréten meghúzódó kunok közül, az ekkor Kisrábén élő Karacs Péter, 1608. június 7-én kapott címeres nemes levelet Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől. Később utóda Karacs Jakab a király által megerősített nemeslevélért nyújtott be folyamodványt, az általa kívánt címer rajzolattal, meghagyva belőle a régi kun címerből a holdat és a két csillagot. III. Ferdinánd 1654. augusztus 18-án adományozott címeres nemes levelet a Karacs családnak. 1686-ban a Nagykunság ismét elpusztult. A Karacs család egy része Földesre került házasság révén, és jelentős nemesi birtokokkal rendelkeztek. Később viszont Püspökladányban telepedtek le. Karacs Ferenc édesapja 1793. január 5-én halt meg Püspökladányban.

Az ifjú Karacs Ferenc Püspökladányban nevelkedett, a községben járt iskolába, később pedig a debreceni Református Kollégiumba jelentkezett. 1787. április 26-án írta alá a debreceni református főiskola anyakönyvét, mint tógátus diák. Az iskola tanára, Maróthy György, fontosnak tartotta, hogy a földrajz oktatását térképekkel segítse; hazai térképek viszont nem voltak, ezért minden diáknak külföldi térképekről kellett másolatokat készítenie. Ez vezette Karacs Ferencet a térkép szeretetéhez, a rézmetszés elsajátításához.

Már kora ifjúságában kitűnt tehetsége a térképszerkesztő és térképmetsző pályán: 1788-ban készült el első műve, amely 10 oldalon 148 mértani ábrát szemléltet, olyan tökéletesen, hogy mindenki rézmetszésnek hitte. 1789-ben készítette el iskolájának 34 lapból álló térképgyűjteményét, amely magyar iskolának megszerezhetetlen külföldi térképek másolata volt. Debreceni tanulmányainak befejezése után három évig Margittán tanított, majd 1793-ban Pestre ment mérnöki tanulmányok folytatására. Itt egyik tanára, Dugonics András ösztönzésére kezdett a rézmetszéssel elmélyültebben foglalkozni.

1794-ben Bécsbe ment, hol Czetter Sámuelnél valamint Junker Sebestyénél bővítette ismereteit. Olyan sikeres volt, hogy az akkori képzőművészetek központjában, Münchenben és Oroszországban I. Sándor cár udvarába is meghívást kapott. Az ajánlatokat visszautasította és visszatért Pestre, kijelentve: "Ha minden magyar művész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor csak saját sorsán segít, s nem mozdítja elő nemzete csinosodását".  

Az 1795-ben Pesten megnyitott térképszerkesztő-rézmetsző műhelye rövidesen ismert és elismert lett itthon és külföldön. A müncheni és pétervári meghívásokat mindvégig elutasította. Anyagi helyzetének javulása után, 1802. január 14-én feleségül vette a nagy műveltségű Takács Évát, aki később jelentős irodalmi munkásságával tűnt fel. Karacs 1809-ben építetett egy csúcsos fedelű, fazsindelyes, emeletes házat, munkaszobával. Házukat csaknem naponta keresték fel a kor legjelentősebb írói, tudósai és művészei: Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Fáy András, Virág Benedek, Kultsár István és a színészi pályát ekkor kezdő Déryné Széppataki Róza.
Katona József a Karacs házban kezdte el írni a Bánk bán c. drámáját 1811-13 között. E jeles társaság határozta el a Tudományos Gyűjteménynek és az Auróra c. folyóiratnak a megjelentetését, amelyben sok Karacs által metszett kép látott napvilágot. Jelentős számú iskolai és egyéb térképet szerkesztett és metszett, de dolgozott Lipszky János neves mappáján is. Mintegy száz térképét, és kilenc atlaszát őrzik a gyűjtemények. Egyik legjelentősebb művét, a Magyar ország és a hozzá kapcsoltatott Horváth és Tóth országok Közönséges Táblát 1813-ban adta ki. Ennek fő értéke a részletessége, de jelentős forrás értékű munkának számít az itt szereplő 800 magyar helységnév miatt is.

A Földesi és Papolcsi Karacs Család Nemesi Oklevele ( A Karacs Ferenc Múzeum gyűjteménye )

Életének főműve az „Európa Magyar Atlasza”, melyhez 1830-ban, hatvan évesen fogott hozzá. Közel tíz éven át dolgozott főművén. Amikor az 1838. március 13-i árvíz háza emeleti peremét elérte, munkáját akkor sem hagyta abba, nem követte a mentők felszólítását.  Kiadását nem tudta megérni mivel tüdőgyulladást kapott, és április 14-én meghalt. A régi ferencvárosi temetőben, az Orczy-kerthez legközelebb eső sírhelyre temették, mely temetőt 1870-ben megszűntettek, a halottakat kihantolták, így nyughelye ma már ismeretlen. Halála után a réztáblák a Heckenast kiadó tulajdonába mentek át, aki ezeket 1864-ig a raktárban hagyta porosodni. Az atlaszok iránti kereslet megnövekedése miatt 1864-ben Hunfalvy János neve alatt jelentette meg a táblákat, a második kiadás 1875-ben, a Franklin Társulatnál készült. Ez volt az első, magyar nyelvezetű Európa-atlasz, és még a század fordulón is használták az oktatásban. A hamisítást azonban felületesen követték el, mert a táblákról több Karacsra történő utalást elfelejtettek kivésni.

Karacs Ferenc - Magyarországnak Közönséges Táblája

Karacs Ferenc érdemei elsősorban, mint magyar térképszerkesztőé közismertek, de meg kell említenünk a múzeumokban őrzött, művészi kivitelű 63 (nem térképi) rézmetszetét, valamint a reformkor szellemi kezdeményezéseiben betöltött szerepét is. Pesten, az Ősz utca és Sándor utca sarkán álló Karacs-ház (ma Szentkirályi u. 23.) találkozó helye volt a reformkori magyar élet kiválóságainak. Vörösmarty, Kazinczy, Fáy András, Virág Benedek, Déryné, Katona József, Bajsza József és mások Karacs Ferenc gyakori vendégei, beszélgető partnerei voltak.

Szülővárosában, Karacs Ferenc nevét viselő múzeum és középiskola is őrzi az emlékét.

Sárréti Krónika

Forrás:

Karacs Ferenc Térképkészítő-Rézmetsző Művész (1770-1838) - Tanulmányok, Szerkesztette: Kálinfalvai Béla, Debrecen - 1958

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium évkönyve 2010-2011, Püspökladány - 2011