EmlékezetHistóriaÖrökségPortréTájképTörténelem
KezdőlapImpresszum
I. Rákóczi György - Püspökladány földesura

2017-10-02 16:03:58

A XVII. századtól Püspökladány a Rákóczi család birtokai közé tartozott. A törökhódoltság korában a település közigazgatása két vármegye joghatósága alá tartozott. Az ősibb településrész (Zsobony), Bihar vármegyéhez, az újabb rész (Bodó) pedig Szabolcs vármegyéhez tartozott. Ladány bihari részein birtokolt területeket a bajomi vár is. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megszerezte és lefoglalta az erdélyi kincstár részére, a korábban a bajomi várhoz tartozó részeket. Később más birtokosoktól vásárlás útján növelte saját birtokait. Hozzá kapcsolhatta a váradi püspökség ladányi részbirtokát is.

„A fejedelem házikezelésbe vette Ladányt és Pályihoz, majd Pályival együtt a pocsaji birtokok közé osztotta be.”

Püspökladány ebben az időben szarvasmarha tenyésztésből szerezte fő jövedelmét, az ország fő baromtartó helyei közé tartozott. A fejedelem 1636-ban Püspökladány Bihar vármegyei birtokrészeit Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonynak és örököseinek adományozta. Ezekben az időkben a fejedelem a ladányi határban gulyát szerzett.

A Rákóczi család neve egybe forrt a település történetével. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, majd felesége Lorántffy Zsuzsánna, gyermekük II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, később I. Rákóczi Ferenc és özvegye Zrínyi Ilona, majd gyermekeik, II. Rákóczi Ferenc fejedelem és testvére Juliánna is mind földesurai voltak Püspökladánynak.

Felsővadászi I. Rákóczi György Szerencsen született 1593. június 8-án. Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem, édesanyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt.

Rákóczi Györgyöt az édesapja, 1605-ben Bocskai István kassai udvarába adta szolgálatba. Az udvarban ismerkedett meg az ott szolgáló Báthory Gáborral és Bethlen Gáborral. Bocskai István 1606-ban bekövetkezett halála után visszaköltözött édesapjához, akit az erdélyi rendek 1607-ben választották meg Erdély fejedelmévé. Később Báthory Gábor fejedelemsége alatt feltehetően magyarországi birtokain tartózkodott, de a politikai életben, fiatal kora miatt nem vett részt.

1615-ben Borsod vármegye főispánja, később az ónodi vár kapitánya lett. 1616. április 18-án vette feleségül Lorántffy Zsuzsannát. Felesége mellé megkapta a sárospataki uradalmat is, ami a későbbiekben Munkács mellett, a Rákóczi-birtokok legfontosabbika lett.

1619-ben az elsők között csatlakozott Bethlen Gáborhoz, aki többek között az ő támogatására indított azonnali támadást II. Ferdinánd király ellen. Még ebben az évben Felső-Magyarország kapitányává választották Rákóczit. Bethlen Gábor magyarországi hadjárataiban azt a feladatot kapta, hogy biztosítsa az előrenyomuló erdélyi seregek hátországát. Később Homonnai Drugeth György túlerőben lévő kozákjaitól vereséget szenvedett. 1619. november 23-án Bethlen felhagyott bécsi ostromával és visszafordult Magyarországra. Rákóczit leváltotta főkapitányi tisztségéből, de kárpótlásul a fejedelmi tanácsnokok sorába emelte. Rákóczi mindvégig hűségesen kitartott Bethlen Gábor mellett. 1625-ben Bethlen követeként ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét és ő hozta Erdélybe a fiatal menyasszonyt.


Bethlen halála után Brandenburgi Katalin és a kormányzónak kinevezett idősebb Bethlen István mellett Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre. Rákóczit még a hajdú katonaság is támogatta.
1630. december 1-jén a segesvári országgyűlés fejedelemmé választotta Rákóczi Györgyöt. Visszavette a magánkézre került kincstári birtokokat s megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát, birtokaikat elkobozta, nagy részükkel a Rákóczi-család vagyonát gyarapította. Rákóczi a fejedelmi birtokokra alapozta keménykezű uralmát. Ez idő tájt szerezte meg a család számára többek között Püspökladányi birtokait is.

„ Mi Rákóczi György Isten kegyelméből Erdély fejedelme a Részeknek ura és a székelyek grófja stb… jelentvén mindeneknek akiket illet, minthogy mi természetes érzéssel viseltetünk az isteni szeretet által alapított törvény szerint a fényességes fejedelemnő, Lorántffy Zsuzsánna, a mi kedves házastársunk iránt: akarván a mi erdélyi fennhatóságunk alatt létező javait legalább némely részben bővíteni, Püspökladányban és Bihar vármegyében lévő egész és teljes  birtokunkat, amelyet Csukat Lénárt vői birtokoltak, de mindkét nembeli ágon magva szakadván az mi országunk Erdély és a Részek ősi és jóváhagyott törvénye alapján ránk, a kincstárunkra s következésképpen fejedelmi rendelkezésünkre szállt, úgyszintén a mi egész és teljes jogunk, amely ugyanezen birtokkal kapcsolatban fennáll és elismertetik… minden hasznával, művelt és műveletlen szántóföldjeivel, rétjeivel, legelőivel, mezőivel, kaszálóival, erdeivel, berkeivel, …vizeivel… és általában minden hasznaival … igazi határaival és mezsgyéivel, az említett Lorántffy Zsuzsánnának, szeretett hitvesemnek, örököseinek és utódainak (mindkét nembelieknek) adandónak, ajándékozandónak és átruházandónak tartjuk: eszerint adjuk, ajándékozzuk és átruházzuk örökös jogon és visszavonhatatlanul birtoklandónak és megtartandónak (általa) tesszük meg eme adománylevelünk érvénye és bizonysága által…

Gyulafehérvárt, a mi városunkban, április 6-án, az Urnak 1636. esztendejében.”

1636-ban Bethlen István szövetkezett a budai pasával Rákóczi ellen, de a nagyszalontai csatában a fejedelem legyőzte a törököket. Ez a diadal komoly hírnevett hozott a fejedelemnek. Hamarosan a Svéd és a Francia diplomácia is felvette a kapcsolatot Rákóczival, hogy a harminc éves háború keretében megpróbálják rábírni a hadba lépésre.

I. Rákóczi György fejedelem hadjáratai és birtokai

 

1644-ben, a Svéd Királysággal szövetségben Rákóczi megindította hadait III. Ferdinánd ellen. 1645-ben Munkácson szövetséget kötött XIV. Lajos francia királlyal és Brünn mellett csatlakozott a svéd hadsereghez. A szultán azonban visszaparancsolta a fejedelem hadait a Magyar Királyság keleti részére, így a Rákóczi inkább a békekötést választotta. 1645-ben, a linzi békében megkapta Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig; Szabolcs és Szatmár vármegyéket pedig fiai is örökölhették. A linzi béke megerősítette a magyarországi protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megadta a parasztságnak a szabad templomhasználat jogát, amely megakadályozta, hogy a földesúr, élve kegyúri jogával, a jobbágyaival ellenkező felekezetű papot helyezzen a település templomába.

Uralma alatt az erdélyi fejedelemség békében fejlődött. Rákóczi György buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatására. Soha annyi könyvet nem adtak ki előtte, mint az ő korában. Erdély, uralma alatt aranykorát élte, gazdaságilag és politikailag is megerősödött.

 

 

Fórián Péter - Sárréti Krónika

 

Forrás:

Szilágyi Sándor: I. Rákóczy György 1593–1648. Budapest, 1893.

Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem: I. Rákóczi György a magyar históriában. Budapest, 1984.

Kecskés Gyula: A Rákócziak és Püspökladány. Ladányi Híradó, 1976.

 

 


Kommentáld a bejegyzést!
Partnereink:
Déri Múzeum Debrecen Bihari Múzeum Berettyóújfalu Karacs Ferenc Múzeum Püspökladány Győrffy István Nagykun Múzeum Karcag