EmlékezetHistóriaÖrökségPortréTájképTörténelem
KezdőlapImpresszum
Emlékezet
2017-07-07 13:31:35


Báránd község nyugati szélén feküdt egykor a nagy és szép múltú Farkasvölgyi gyógyfürdő. Maga a terület a nevét az egykor nagy számban itt élő nádi farkasról kapta.
A Monarchiabeli katonai térképeken Farkasvölgy egy önmagába visszatérő, kifli alakú mélyedésként van ábrázolva, valaha egy nagyobb érnek vagy folyónak volt a legmélyebb szakasza. A lecsapolások előtt mocsaras, vizes terület volt, így a nádi farkasok előszeretettel bújtak meg a biztonságot jelentő nádas területen. A mocsarak eltűnése után a vidék képe megváltozott, tanyák, uradalmak épültek ki az egykori vízjárta réteken. Az állatvilág elpusztult, vagy visszahúzódott a maradék vizes területekre, így a völgynek egykor nevet adó nádi farkas is eltűnt a Sárrétről.

2017-04-19 15:23:52


Gatálypuszta,
Szerep község határának északi részén található, egy része átnyúlik Püspökladány település határába is. A mocsarak lecsapolása előtt, több határnév is viselte a Gatály nevet.
A leghátasabb területet nevezték Gatály-szigetnek, körülötte folyt Gatály-ér, mely a Futakból, Kállóból és a Bikás-érből kapta a vizét. A területről ismerünk még Gatály-zugot, Gatály-lapost, Gatály-dülőt is. A Gatály (Gathal) név ismeretlen eredetű nemzetségnév, melyet elsőként egy 1329-ből származó oklevélben említenek. E korból, Sopron vármegyéből is ismerünk Gatály nevű települést.

2017-04-24 09:25:33


A Szent Ágota csárda a Nagy-Sárrét északi részének leghíresebb és leghírhedtebb csárdája volt.
Nevezték még Ágotai csapszéknek, vagy Szent Ágotai vendégfogadónak is. A fogadó Karcag, Püspökladány és Nádudvar határán állt. Karcag városa által készült kimutatás szerint 1727-ben épült, mészhabarcsba rakott égetett téglából. Nevét a mellette álló halomról kapta, melyen a középkorban kápolna állt Szent Ágota tiszteletére. A néphagyomány szerint a csárda épületét a kápolna romjaiból építették.

2017-05-13 11:33:35


Püspökladány déli határában, közvetlenül a település mellett, található az Ér-sziget (Boldogasszony-sziget) nevezetű határrész.
Ezen a területen található ma a köztemető, amely korábban a reformátusok temetője volt. A temető déli végében, a síroktól távolabb található egy természetes laponyag vagy halom, melyet Boldogasszony-halmának neveznek.

2017-04-24 09:31:12


1849-ben a szabadságharc miatt az országgyűlés Pestről Debrecenbe tette át székhelyét.
Ekkor őrizték a koronázási jelvényeket egy rövid ideig Püspökladányban. 

2017-05-13 11:32:45


A pákászkodás a legősibb foglalkozások egyike. Halászat, vadászat és gyűjtögetés.
A lápvidék környékén élő embereket nevezték pákászoknak, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a vízivilág készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket. A pákász mélyen bent a rétben élt, olyan helyen épített kunyhót magának, ahová másik ember nem nagyon merészkedett. 

2016-08-02 15:17:50


A kastély felépítésének a megkezdése Kelemen János nevéhez fűződik. A klasszicista stílusú rezidencia munkálatait 1826-ban kezdték el.
A földbirtokos egy év múlva meghalt, ezért a kastélyt már a fia, Kelemen (II.) János fejezte be 1828-ban. Egy 1885-ben keltezett jellemzés szerint: " ... a roppant park közepén, egy nagy kényelmes földszinti épület, melynek építésénél többet adtak a kényelemre mint a czifraságokra... És mégis van benne valami tekintélyes, valami ősszerű, mit oly jól esik látni; az egész visszaemlékezés az elmúlt boldog időkre."

2016-06-23 15:25:41

Zódonypusztán, Szerep község külterületén, közel a püspökladányi határhoz állt egykoron a Fould - Springer kúria. Az épületet lebontották, építészeti kialakításáról semmilyen adat nem maradt fenn.
Zódonypuszta birtokosa 1851-ben még a szerepi Kelemen család volt, majd 1877-ben ez a birtokrész is a gönczruszkai gróf Kornis família tulajdonába került.

Partnereink:
Déri Múzeum Debrecen Bihari Múzeum Berettyóújfalu Karacs Ferenc Múzeum Püspökladány Győrffy István Nagykun Múzeum Karcag