A XVII. századtól Püspökladány a Rákóczi család birtokai közé tartozott. A törökhódoltság korában a település közigazgatása két vármegye joghatósága alá tartozott. Az ősibb településrész (Zsobony), Bihar vármegyéhez, az újabb rész (Bodó) pedig Szabolcs vármegyéhez tartozott. Ladány bihari részein birtokolt területeket a bajomi vár is. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megszerezte és lefoglalta az erdélyi kincstár részére, a korábban a bajomi várhoz tartozó részeket.

A Bihar vármegyei Darvas községben született. Szülei bár gazdagok, de egyszerű emberek voltak, viszont mélyen hívők és tudománytisztelők. Látván gyermekük tehetségét, tőlük telhetően segítették, hogy tanult ember legyen. A falusi iskola után beíratták őt a debreceni kollégiumba, ahol tizenkét évig tanult. A gimnázium elvégzése után, 1876-ban kitűnő eredménnyel érettségizett és teológiára iratkozott be. Ott mind tanárai, mind társai körében igen nagy tiszteletet vívott ki magának, hiszen egymás után különböző diáktisztségekre választották meg. A hittanszaki önképzőtársulatnak addig kőnyomatú közlönyét, mint szerkesztő a nyomdában kezdte nyomatni és széles körben terjesztette.

Szigethi és nádudvari Györffy István Karcagon született 1884. február 11-én. Iparos családból származott, édesapja szűrszabóként kereste a kenyeret. A család gazdálkodással is foglalkozott már századok óta. Ezért fiatal korában módja volt megtapasztalni a paraszti munka nehézségét, tudását, ritmusát. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron majd Budapesten végezte.

Karacs Ferenc, Püspökladány híres szülötte, 1770. március 16-án látta meg a napvilágot. A püspökladányi református egyház anyakönyve szerint március 22.-én keresztelték meg. Módos nemesi család gyermeke volt.

Osváth Pál 1831-ben született Kismarján. Lófő székely eredetű családból származott. Ősei Szapolyai János király uralkodása alatt jöttek át Erdélyből Magyarországra, ahol a leszármazottak Ugocsa, Szatmár, Szabolcs és Bihar vármegyék területén szóródtak szét.