Szerep község mai helyétől nyugatra, a Sós-szeg nevezetű határrészen áll egy 4,5 méter magas, 2,5 méter és 1,4 méter széles téglából épült rom. Sárrét szerte ismert romról van szó, melyet a nép „Csonkatoronynak” ismer. Különböző legendák maradtak fent építéséről, koráról és funkciójáról. Osváth Pál kétféle néphagyományt rögzített tanulmányában. „Egyik szerint ez omladék monostor, másik szerint sóház volt."
A „Kincses Domb” Püspökladány északnyugati szélén állt egykor, a Nyakvágó-ér (Makkod-csatorna) és a mai 4-es számú főút között. A Kincses domb elnevezés viszonylag kései, a 20. század elejétől nevezték így, a halmot megásó „kincskeresők” után. Korábbi neve „Nyakvágó Halom” volt, amit már a 18. század elejétől használtak. A Nyakvágó Halom elnevezés a Szejdi járásként ismert hadjárathoz kötődik. Szejdi Ahmed pasa 1666 tavaszán megindult az alföld hajdúvárosai ellen, amelyek kitartottak a kegyvesztett II. Rákóczi György fejedelem mellett.
A középkorban a Bajoni család volt a sárréti térség fő birtokosa, több falu is a fennhatóságuk alá tartozott. A család a XIII. század folyamán letelepült Sártványvecse nemzetség leszármazottja. E nemzetség a tatárjárás után tűnik fel Békés vármegyében Bors település birtokosaiként, ahonnan a Borsi családnevet nyerték, másik águk Bajon helység után (Bajom; Nagy-Bajom; Biharnagybajom), a Bajoni családnevet vette fel. Más elmélet szerint, pedig a település neve keletkezett a család ősének nevéből, magyar névadási móddal, az 1138-tól adatolt Boion személynévből.
A II. világháború második legnagyobb páncéloscsatája, a Magyar-Alföldön, pontosabban a Tiszántúlon zajlott le, 1944 októberében. A csaták nem kímélték a sárréti térséget sem. A szovjet hadvezetés megindította a rohamot Magyarország és Románia felé, ahol a magyar hadosztályokkal kiegészült német csapatok a szovjetek megállítására készültek.
Szerep község külterületén, a hosszúháti (Nagysziget) határrészből került elő, ez a rézkorból származó vörösréz csákány. A Hosszúháti Állami Gazdaság területén találták 1963 őszén, szántóföldi munkák során. A lelet bizonyítja, hogy a rézkor idején is lakott volt a sárréti térség. Funkcióját tekintve sok elmélet látott napvilágot. Egyes kutatók úgy vélik, hogy bányászcsákányként, favágó eszközként vagy fegyverként használták.
A Bajoni család A XIV. század folyamán letelepült Sartivánvecse (Sártványvecse) nemzetség leszármazottja.
1983-ben Sárrétudvari határában régészeti feltárások kezdődtek, miután a Hízóföld nevű határréten végzett meliorálás sírokat bolygatott meg. A Hízóföldi, majd néhány év múlva az Őrhalmon és Poroshalmon végzett régészeti feltárás honfoglalás kori temetőket hozott felszínre. Az ásatásokat a debreceni Déri Múzeum régész múzeológusa Dr. Nepper Ibolya vezette.
A Kárpát - medencéből eddig 27 ilyen tarsolylemezt ismerünk, melyek méltóságjelvényei voltak a honfoglaló magyarság vezéri rétegének.
A bárándi tarsolylemez a legszebbek közé tartozik díszítésében, kidolgozásában egyaránt.
A nádudvari csata a török elleni küzdelmeknek ezen a környéken, igen fontos állomása volt, és eredménye is igen jelentős, hiszen háromezer főnyi török sereg megsemmisítését, 600 magyar rab kiszabadítsását, és 3000 darab állat visszavételét eredményezte. Azért is jelentős, mert a visszaözönlő törököktől a lakosság saját maga tisztította meg a Hortobágy környékét. Fényesen példázza a reguláris és irreguláris eők, a végvárak és a jobbágyság összefogásának eredményességét, hősiességét, bátorságát, hazaszeretetét.
