Nagyrábé település a középkorban a Bajoni család birtoka volt. A család kihalása után a váradi püspökség birtokolta. 1750-ben a varbói Kruspér család kapott adományt a mára Nagyrábéval összeolvadt Rétszentmiklósra. A Kruspér család kihalása után a leányági Des-Echerolles-Kruspér család örökölte a birtokokat.

A Kruspér família 1618-ban szerzett nemességet II. Mátyás királytól. A család Bihar vármegyei ágának utolsó nőtagja Kruspér Laura Mária volt, aki Giraud des-Echerolles Károllyal kötött házasságot. A férj I. Ferenc József császártól 1876-ban engedélyt kapott a nevének a varbói Kruspér család nevével való egyesítésére, mellyel magyar nemességet, és a „rétszentmiklósi” előnevet is megkapta.
A Des-Echerolles család Franciaországból származott, ahol 1543-ig vezethető vissza a család eredete. A família az 1789-94-es polgári forradalom után került Bécsbe, majd Nagyváradra. Károly katonai pályán tanult Gratz-ban, kadétkáplárként hagyta el az iskolát, majd kinevezték hadnagynak és a „Báró Máriási" 37-ik gyalogezredbe került Nagyváradra. 1846 augusztus 16-án kötött házasságot Kruspér Laurával a nagyváradi Szent László plébánián, ettől kezdve a Des-Echerolles család neve is összeforrt Nagyrábéval.

1862-ben Kruspér Sándorné 1123, Des-Echerolles Károly pedig 3622 katasztrális holdnyi földterülettel rendelkezett Rétszentmiklóson.
A ma is álló rétszentmiklósi kastély nem egy időben épült. Eredetileg egy régi kúria állt a helyén melyből csak a kápolna rész maradt meg. (A jelenlegi nyugati szárny).
1909-re fejeződik be az első átépítés, Károly fiának, Sándornak az esküvőjére. Mai állapotát 1927-ben nyerte el, a későbbiekben csak belső átépítések történtek. Az 1920-as években a birtokos kőfallal kerítette be a kastélyparkot, majd az északnyugati sarkára egy bástyát is emeltetett, melyen a „Rétszentmiklós” felirat és a befejezés évszáma volt olvasható.
A kastélyhoz tartozó angolpark területe 10 hektárt tett ki, és két tavat is magába foglalt. Ma már csak a töredéke van meg. A család tulajdonában volt a külterületen lévő Füstpusztai kastély is. A rétszentmiklósi kastélyt a Füstpusztai kastéllyal egy sétálóút kötötte össze, melyet csak a földbirtokos család tagjai használhattak. A több kilométeres sétálóút közepén volt a Des-Echerolles-Kruspér család sírboltja, a ma is álló Telekhalom nevű dombon. Ma már csak a bozóttal benőtt romjai láthatók. 

A rétszentmiklósi kastély szabadon álló, magasföldszintes, összetett alaprajzú épület. Ablakai egyenes záródásúak, körülöttük kváderes kereteléssel, felettük ívelt szemöldökpárkány, alattuk könyöklőpárkány húzódik. A főhomlokzat 1+(1+A+1)+3+T osztású, középen rizalit lép ki a fal síkjából, melyen félköríves záródású ablakok láthatóak. A középrizalit felett lépcsőzetes díszítésű neoreneszánsz oromzat emelkedik, amelyen ablak nyílik, a tetején akrotérion látható. A középrizalittól balra mellvédről induló oszlopokon nyugvó, 3 félköríves nyílással ellátott loggiaszerű rész húzódik, melyhez lépcső vezet fel. A középrizalittól jobbra egyemeletes épületrész és csúcsos sisakú torony áll.
A bal oldali oldalhomlokzat T+2+1 osztású, középen rizalit lép ki a fal síkjából, amely felett neoreneszánsz oromzat látható kettős ablakokkal, tetején akrotérionnal. Az oldalhomlokzat bal sarkán nyolcszög alaprajzú, egyemeletes, sisakkal ellátott torony áll, földszinti részének oldalain keskeny ablakok nyílnak. A torony első emeleti része már hengeres kialakítású, itt félköríves záródású ablakok láthatók. A jobb oldali oldalhomlokzathoz új bővítményt építettek.
A hátsó homlokzat földszinti része 1+A+4+(1+1+1)+1+T osztású. A bal szélen húzódó egyemeletes, külön tetőzettel ellátott oldalrizalit földszinti ajtaja felett szecessziós előtető és vasdíszítés látható, az emeleti rész 2 tengelyes, a jobb oldali ablak félköríves záródású. A hátsó homlokzat középső része részben átalakított, a jobb szélen a nyolcszög öt oldalából kiképzett rizalit lép ki a fal síkjából, oldalain 1-1 ablakkal. A homlokzat jobb sarkán az egyemeletes torony áll. A kastély alatt alagsor húzódik, amelynek szegmensíves záródású nyílásait a lábazatban helyezték el.

A II. világháború idején a Des-Echerolles-Kruspér család nem menekült el Nagyrábéról, a kastély pincéjében vészelte át a front elvonulását több helyi lakossal együtt. A harcok után a birtokost megválasztották a község bírójának, később azonban az országot is el kellett hagynia. Az államosítások során az összes birtokát elkobozták és kiosztották. A felosztott birtokok épületei 1 kastélyból (Rétszentmiklós), 2 „úrilakból” (Füstpuszta és Pernyéspuszta), 132 cselédlakásból és 14 gazdasági épületből álltak. A földosztás után a pernyéspusztai „úrilakot”, 69 cselédlakást és 6 gazdasági épületet bontottak le, építőanyagukat a földhöz jutottak között osztották szét. A megmaradt épületeket a helyi földműves szövetkezet kapta meg.

A rétszentmiklósi kastélyban az államosítás után mezőgazdasági szakiskolát alakítottak ki, később a termelőszövetkezet irodáit helyezték el benne. A helyi termelőszövetkezet 1983-ban felújította a kastélyt. Az épület 2002-ben magántulajdonba került, jelenleg idegenforgalmi célokkal folyik a rekonstrukciója.

Sárréti Krónika

Forrás:

Virág Zsolt - Magyar kastélylexikon

Nagyrábé község weboldala