EmlékezetHistóriaÖrökségPortréTájképTörténelem
KezdőlapImpresszum
Emlékezet

2017-07-07 13:31:35


Báránd község nyugati szélén feküdt egykor a nagy és szép múltú Farkasvölgyi gyógyfürdő. Maga a terület a nevét az egykor nagy számban itt élő nádi farkasról kapta.
A Monarchiabeli katonai térképeken Farkasvölgy egy önmagába visszatérő, kifli alakú mélyedésként van ábrázolva, valaha egy nagyobb érnek vagy folyónak volt a legmélyebb szakasza. A lecsapolások előtt mocsaras, vizes terület volt, így a nádi farkasok előszeretettel bújtak meg a biztonságot jelentő nádas területen. A mocsarak eltűnése után a vidék képe megváltozott, tanyák, uradalmak épültek ki az egykori vízjárta réteken. Az állatvilág elpusztult, vagy visszahúzódott a maradék vizes területekre, így a völgynek egykor nevet adó nádi farkas is eltűnt a Sárrétről.

História

2017-04-06 11:23:35


A Sárrét leghíresebb táltosa volt az 1700-as évek végén és az 1800-as évek első felében a békési születésű Csuba Ferenc.
Túrkeve 1801. évi körleveles jegyzőkönyvében levő személyleírása szerint: "34 éves, református, feleséges, gyermekes; barna, szikár termetű, hibás szemeivel csak sajdít, de jól nem lát. Ha gondolkozik úgy beszél; annyival inkább, ha csalni akar azon rossz szemeit csodálatosan forgattya; nagyon tudja szóval, sőt énekléssel is tódítja a dolgot, azonban a magyar versek mondására természettel nagy hajlandósága van. Rendszerint szűrben, csizmában s gatyában szokott járni."

Örökség

2017-02-07 20:13:57


Nagyrábé település a középkorban a Bajoni család birtoka volt. A család kihalása után a váradi püspökség birtokolta. 1750-ben a varbói Kruspér család kapott adományt a mára Nagyrábéval összeolvadt Rétszentmiklósra.
A Kruspér család kihalása után a leányági Des-Echerolles-Kruspér család örökölte a birtokokat.



Portré

2017-07-07 15:54:19


A Bihar vármegyei Darvas községben született. Szülei bár gazdagok, de egyszerű emberek voltak, viszont mélyen hívők és tudománytisztelők. Látván gyermekük tehetségét, tőlük telhetően segítették, hogy tanult ember legyen. A falusi iskola után beíratták őt a debreceni kollégiumba, ahol tizenkét évig tanult.
A gimnázium elvégzése után, 1876-ban kitűnő eredménnyel érettségizett és teológiára iratkozott be. Ott mind tanárai, mind társai körében igen nagy tiszteletet vívott ki magának, hiszen egymás után különböző diáktisztségekre választották meg. A hittanszaki önképzőtársulatnak addig kőnyomatú közlönyét, mint szerkesztő a nyomdában kezdte nyomatni és széles körben terjesztette.

Tájkép

2016-11-19 18:48:59


A Nagy-sárrét medencéjénak északi részén lévő nagy kiterjedésű vizenyős, mocsaras rétet hívták a lecsapolások előtt Kunlapos-rétnek. Karcag és Püspökladány határain feküdt, döntő hányadában összefüggő víztükörrel, mintegy tavat formálva, környezetében tucatnyi szigettel és hátsággal körülvéve.
Északról a Hortobágy-folyó ömlött bele, amely a Tisza vizét szállította le a sárréti medencébe. Észak-nyugatról szintén a Tisza vizét szállító Zádor-ér öntözte, keletről pedig a Mérges-érrel állt összeköttetésben.

Történelem

2017-07-20 23:50:10

Szerep község mai helyétől nyugatra, a Sós-szeg nevezetű határrészen áll egy 4,5 méter magas, 2,5 méter és 1,4 méter széles téglából épült rom. Sárrét szerte ismert romról van szó, melyet a nép „Csonkatoronynak” ismer. Különböző legendák maradtak fent építéséről, koráról és funkciójáról. Osváth Pál kétféle néphagyományt rögzített tanulmányában. „Egyik szerint ez omladék monostor, másik szerint sóház volt."



További bejegyzések

Partnereink:
Déri Múzeum Debrecen Bihari Múzeum Berettyóújfalu Karacs Ferenc Múzeum Püspökladány Győrffy István Nagykun Múzeum Karcag